Díszes csokitorta

Ez a kis négyszeletes csokirota egy ismerős kislány (sőt, iagzából már nagylány :)) születésnapjára készült ajándékba.

A piskótát 3 tojásból csináltam, a kakaós masszát 6 kicsit kerek lapnak kikenve sütöttem meg. A krém a szokásos csokikrém volt, kb a harmada a link alatt található mennyiségnek. Díszítésnek pedig csokiforgácsot használtam, a krémet, cukorgyöngyöket, plusz a legszebb piskótalapot áthúztam doboscukorral, és 8-ba vágtam (amiből csak négyet tettem fel, mert azért ez mégsem dobostorta).

Ennek egyébként az a technikája, hogy a kés fokával bejelöljük előre a szeleteket. Fontos, hogy ez tényleg csak jelölés legyen, ne vágjuk át a piskótát! Elkezdjük felolvasztani a cukrot, előkészítünk egy tömb vajat és egy kenőkést. Mikor a cukor megolvadt, a felét rácsurgatjuk a piskótára, elkenjük, majd a második felét is rácsurgatjuk a cukornak, és szépen eloszlatjuk a teljes felületen. Kicsit várunk, hogy dermedjen a cukor, kb fél-1 percet. A kés fokát végighúzzúk a vajban, és gyors mozdulatokkalbejelöljük megint a szeleteket, olyan mélyen, hogy a cukorréteget árvigye majdnem teljesen, vagy teljesen, de a piskótát még ne. Minden szelet előtt újból vajazzuk a kést, és dolgozzunk gyorsan, különben ha a kés átmelegszik, ragad rá a cukor. Mikor már majdnem teljesen megdermedt a cukorréteg, szintén vajazott késsel, de már az élével, hintázó mozdulattal vágjuk át a szeleteket.
Egyébként nem egy nagy ördöngősség, ha jó technikát alkalmaz az ember, nehéz elrontani.

Három torta

Hű. Kissé talán régen posztoltam. Sütni sütöttem, bár nem sűrűn. Ez a három torta múlt péntekre készült egy kislány születésnapjára, az ízeket rámbízták, annyi volt a kérés, hogy legyen valami kosárlabdás, valami szarvasos meg valami vakondos. (Meg három kiló pogácsa.)

Így lett tehát a vakondos:

Íznek csokit válaszottam, hiszen az barna, mint a vakondtúrás. Meg arról, hogy vakondos, nekem rögtön a vakondtúrás jutott eszembe, és nem gndolkoztam sokáig, mivel oldjam meg. Sőt, igazából azonnal tudtam, hogy crumble-t fogok csinálni, és félgömb formájú lesz ugyebár... Meg egy marcipán vakond.

A piskóta 6 tojásból készült és kakaós, a krém pedig egy dupla adag ilyen.

Crumble-höz:
175 g liszt
75 g vaj
40 g porcukor
2 ek kakaópor

Összegúrtam ezeket, de csak annyira, hogy nagyobb darab morzsákba álljon össze, majd megsütöttem 10-15 perc alatt 180 fokon.

A kosárlabdás:

Itt is tudtam rögtön, hogyan fogom megvalósítani, sima félgömb marcipánburkolással, nem nagy szám, a focilabda után legalábbis biztosan nem. A vonalak jelölését egy vastagabb spárgával előjelöltem, és ételfestékes filccel festettem be.


Piskóta itt is 6 tojásból, a krém gesztenyés vajkém, meggyel, ilyen, fél liter tejből.

És a szarvasos:

A szokásos citromtora, nem szerettem volna formatortát készíteni, így csak készítettem egy figurát marcipánból, "azt csá".

Két tányérdesszert

A héten kaptam a keresztanyukámtól egy csomagot, ami gyönyörűszép szilikonformákat rejtett. 3 bonbonforma, és 3 desszertforma.
Muszáj volt kipróbálnom őket, de mivel anyagilag elég rosszul állok, ezért maradt a puding, azt meg azért fel kellett turbózni.
Egyébként is már nagyon régóta szerettem volna itthon készíteni valami csini tányérdesszertet :)

Chai Latte

Hozzávalók:

4 dl tej
40 g tejszínes pudingpor
2 filter erős, ízesítetlen feketetea
1 rúd fahéj
1 kk kardamom
2 csillagánizs (vagy 2 ek sima ánizsmag)
1/4 rúd vanília kikapart belseje
5 ek méz

A pudingport kicsi tejjel simára keverem. A többi tejet lábosba teszem, hozzáadom a teát és a fűszereket, majd főzöm kb 10 percig. Vigyázzunk, ki ne fusson, és le ne égjen a tej!
Szűrjük le a tejet, forraljuk fel ismét, és folyamatos keverés mellett adjuk hozzá a pudingport, roggyantsunk egyet-kettőt rajta, keverjük bele a mézet.
Töltsük bele a kissé vizes formákba, és hagyjuk dermedni jó sok ideig, lehetőleg nagyrészt hűtőben.
Ebből az adagból 6 db lesz, olyan formában, amit én használtam.

Vaníliás-nektarinos

Hozzávalók:

4 dl tej
40 g tejszínes pudingpor
1/2 rúd vanília kikapart belseje
2-3 nektarin

Az egyik nektarint aprítsuk fel jó pici darabokra. Készítsük el a pudingot. Töltsük föl félig a formákat. Mindegyik közepére adagoljuk egy púpos tk-nyi barackot, majd töltsük föl teljesen a formákat. Hagyjuk sokáig dermedni, szintén hűtőben. Díszítsük a maradék barackal.

Szilvás pite

Már másodszor sütöm egy héten belül, érik a szilva ezerrel, és nagy a sikere is. Most kettő készült, az egyiket a lányok csinálták félig, a nagymama születésnapjára.
A recept saját, és bejött nagyon.

Hozzávalók:

3 dkg porcukor
6 dkg vaj
9 dkg liszt (fele teljesőrlésű)
1 marék darált dió
1 ek tejföl

szilva (na azt nem mértem le, de kb 30-40 dkg lehetett?)
3 marék darált dió
fahéjas cukor
1,5 dkg vaj
2 ek méz
szegfűszeg

A tészta hozzávalóiból sima tésztát gyúrok, és legalább fél órára hűtőbe teszem. Közben kivajazom-lisztezem a formát, felnegyedelem a szilvát.
Kinyújtom a tésztát és szépen belesimítom a formába. Villával megszúrkálom, a diót szétterítem rajta. Erre rakosgatom rá a szilvát, amit ezután megszórok fahéjas cukorral. A mennyiség a szilva édességétől függjön.
180 fokon sütöm 15 percig, aminek a végefelé megolvasztom a vajat a mézzel, belekeverem a szegfűszeget. Ezt rálocsolom szép egyenletesen a pitére, majd sütöm még 15 percet 160 fokon.

Ez pedig a lányok keze műve. Legalábbis valamelyest. Pl. a szilvákat ők pakoltál rá :)

Citromos desszert + torta

Ez a desszert még a múltkori citromtortából fennmaradt krémből készült, és a sisaktortához fel nem használt piskótalapokból. Kis gyümölcsös díszítéssel.

És tegnap készült egy újabb citromtorta, nagy a sikere.

Barlangász sisak

Egy barátnőm édesapja barlangász, az ő születésnapjára kérték ezt a tortát, egy citromos kíséretében.
Az ízesítés rám volt bízva, annyi volt a kérés, hogy a karbidlámpa legyen rajta, mert abba szeretnék tenni a gyertyát, hogy legyen piros, és nem kellenek rá lyukacsok, helyette név+évek száma.
Szerintem egy picit nyomi lett szegény, dehát evvan. Az ünnepelt feleségének tetszett.

Belül vaníliás-narancsos vajkrém van, szerintem nagyon finom lett, csináltam is a maradékból kis tányrdesszertkét.


Hozzávalók:

3 tojásból piskóta
30 dkg vaj
2 tojássárgája
3,3 dl tej
33 g vaníliás pudingpor
10 dkg cukor
2 ek porcukor
fél rúd vanília
1 narancs lereszelt héja
fél narancs leve

A krémet az itt leírt aranykrém leírás alapján elkészítem.
A piskótát a szokásos módon megsütöm, két vékony lapnak kikenve, és egy fóliával bélelt tésztaszűrőbe kezdem beleegyengetni, belerétegezni a krémmel.

A citromtorta ugyanaz, mint a múltkori, kivéve, hogy ez zselatinnal készült (20 g).

Cukkini pakora

Igazából ebben a bejegyzésben nem a recept a lényeg.
Ebben a bejegyzésben az a lényeg, hogy ez a cukkini, illetve ezek a cukkinik a kép készülte előtt 1 órával még a cukkinibokron voltak.
És az a lényeg, hogy annyira jó érzés olyan ételt enni, amit magadnak termeltél meg. Amit nyomon követtél onnantól kezdve, hogy kivetted a magot a zacskóból. Én konkrétan emlékszem, hogyan és mikor (jó, nem dátum szerint) vetettem el, és hogy mennyire csodálkoztam, mikor hihetetlen gyorsan elkezdtek fejlődni, és alig egy hónap elteltével (ha volt annyi) már termett is rajta szedhető zöldség.
Azóta kilószámra szedjük, főleg, hogy vettem két patisszonpalántát, amik közül az egyikről kiderült, hogy cukkini, így most négy cukkinibokrom van. És mindegyik szép nagy. És mindegyik tele van virággal. Még mindig.

A pakorához egyébként kb fél cm széles karikákra vágtam két kisebb méretű cukkinit, megforgattam őket lisztben, mint a panírozás előtt szoktuk. Vagyis majdnem, mert ez most teljes őrlésű tönkölyliszt volt. A bundához egy tálba tettem egy bögre lisztet (szintén teljes őrlésű tönköly), hozzáadtam 1-1 kiskanálnyit a következő fűszerekből: római kömény, koriander, kurkuma, pirospaprika, plusz egy csipet hinget. Meg sót. Vízzel bekevertem, a sűrűsége valahol a palacsintatészta és a galuskatészta között félúton helyezkedett el. Aztán kisütöttem, és citromos rizzsel meg paradicsomcsatnival tálaltam.

Jó volt saját termést enni.

(Ez egyébként természetesen nem most fordul elő velem ebben az évben, meg úgy általában sem, csak eddig még posztig nem jutottam vele.)

Almás-diós kalács, egy kis citromfűvel

Julcsi szokott diót törni, mikor fönt vagyunk a szüleimnél. Hétfőn sem volt ez másképp, viszont most senkinek nem engedte, hogy egyen abból, amit megtört. És ő sem evett belőle.
Merthogy az a dióskalácshoz lesz.
Kérdeztem tőle, hogy milyen diós kalácshoz...?
Így esett hát, hogy begyúrtam egy fél kiló lisztből kalácstésztát, mertha már a gyerek lelkes és alkotni akar, támogassuk benne :) Meg persze annyira nem volt ellenemre a dióskalács gondolata sem.
Aztán mikor megtört elég diót, Julcsi közölte, hogy bizony almát is kell belerakni.
És akkor már hozzágondoltam, hogy milyen jól illene ehhez egy kis citromfű, úgyis annyi nő a kertben.

Nagyon jó lett :)

Hozzávalók:
1/2 kg liszt
2,5 dl tej
6 dkg porcukor
25 g élesztő
7,5 dkg vaj
1 tojás, plusz 1 kenni
csipet só

bele 2 alma
1 csokor citromfű
3-4 dkg nagyon puha vaj
meg kb 10-15 dkg dió (nem mértem le, mennyit tört Julcsi)

A tészta hozzávalóiból sima tésztát gyúrok, kelesztem 20 percet, átgyúrom, majd kelesztem még 20 percet. Kb 4-5 mm vastagságú téglalapot nyúltok belőle, szétkenem rajta a puha vajat. Meg lehet szórni egy kis cukorral is, de szerintem elég édes volt anélkül is.
Rászórom az apróra vágott diót, kicsit belenyomkodom. A felaprított citromfűvet összekeverem a nagylyukon lereszelt almával, majd szétterítem ezt a tésztán úgy, hogy azon a felé, ami belül lesz, vastagabb legyen, ami legkívül lesz, ott meg ne legyen.
Feltekerem. Az alma valószínűleg oszlani fog, tehát így kerül némi oda is, ahová direkt nem tettünk.
A két végén levágom, és a rúdból egy kört formálok, már a tepsin. Kb 4 cm-ként félig beváom a tésztát, és így kelesztem még addig (napon), amíg a sütő bemelegszik. Lekenem tojással, majd 160-170 fokon sütöm vagy 30 percet, hogy tuti átsüljön belül is.

Sajtos masni és szezámos kocka

Ismét hajtogattam, és ismét jó volt :)
Nagyon szeretek hajtogatni, és nagyon szeretem, amikor szép leveles is lesz sütés után.
Hát ez most nagyon jó leveles lett.



Hozzávalók:
25 dkg liszt (fele finom, fele rétes)
25 dkg vaj
1,25 dl víz
1/2 kk ecet
1 csipet só

kenni tojás
szórni só, szezámmag és reszelt sajt

22,5 dkg vajból lapos négyzetet formázok (én fólia közt szoktam, egy sodrófa segítségével), majd hűtőbe teszem fél-egy órára.
A liszthez hozzáadom a sót, a maradék vajat elmorzsolom benne. A vízhez keverem az ecetet, hozzáadom a liszthez, sima tésztát gyúrok belőle. Keresztbe bevágom, hagyom állni fél órát szobahőmérsékleten, letakarva.

Mikor a vaj is és a tészta is jó, csinálok egy ilyet:

Ez abból áll, hogy az átgyúratlan tésztából nyújtok négy levelet, de középen vastagon hagyom, majd erre helyezem a vajat.
Átellenesen a vajra hajtogatom a leveleket, mindig lesöprögetve a lisztet.
Kinyújtom, nem túl nagyra, ne vékonyodjon el nagyon a vajréteg, csinálok egy szimpla hajtást, majd nyújtom mégegyszer,  és csinálok egy dupla hajtást (hajtásokról itt bővebben).
Ezután következik fél óra pihenő a hűtőben, majd egy szimpla hajtás, egy dupla hajtás, és ismét fél óra hűtő.
Mikor ezzel is megvagyok, kb. 2-2,5 mm-sre nyújtom a tésztát. Lekenem tojással, és megszórom sóval. Elfelezem.
Az egyik felét egy az egyben egy sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, leszórom szezámmaggal, és 2,5x2,5 cm-s négyzetekre vágom. Nem kell elhúzogatni egymástól őket, nem fognak összenőni. Mehetnek a sütőbe, 210 fokra. Kb. 8-10 perc alatt meg is sülnek.
Közben a másik felét megszórom reszelt sajttal, a sodrófával rápréselem kicsit, majd megfordítom az egészet, hogy a sajtos fél legyen alul. 1,5x4 cm-s szeletekre vágom, majd mindegyiket megcsavarva egy sütőpapírral felszerelt tepsire sorakoztatom. Ez is 210 fokon sül, kb. 10 percet.
Mivel először sütöttem abban a sütőben, amivel most dolgoztam, a szezámos kocka kicsit fura lett, ki kell még tapasztalnom. De a masnik már jól átsültek, kívül-belül.

Veteményes

Már jó régen jelentkeztem veteményezős poszttal, most íme, itt van.
Szépen nő minden, a saláta ideje lejárt, a spenótot is kiszedtem a zöldborsóval egyetemben, szabadulgatnak föl az ágyások. A répa és a petrezselyem ki sem kelt, sajnos. Ellenben annyi saláta lett, hogy még eladni is sikerült belőle egy kevéskét (sokat).
Ez egyébként azért vicces, mert tavaly úsztam a répában, ellenben egy fej saláta kelt csak ki.
Ez a kép a salikról még másfél hónapja készült. A többi kép újabb.

Cukkini nagyon sok lesz, sőt, van, főleg, hogy még a Corvinuson vettem anno két patisszonpalántát, és az egyikről kiderült, hogy cukkini. Szóval nem 3, hanem 4 tő cukkinim van, éljen. Patisszon már termett három szép nagy.
És a chili is szépen érik be. Paradicsom van tengernyi, csak még zöldek, de egy paprikát már tudtam szedni. És sajnos a 6 paprikatőből csak 3 maradt meg, mint ahogy a 4 padlizsánból is csak 2. Feleződnek. A sütőtök pedig elkezdte a térhódítását, már megmutatja, hogy jól tettem, hogy a veteményes 1/8-ad részét meghagytam csak neki. És lassan zöldbabot is lehetne szedni, de nem fogok, mert majd fejteni szeretném.

A gaz meg baromi nagy, éppen küzdök vele, de tegnap meg ma a nagy részét megtisztítottam.
Legközelebb hozok képet az egészről együtt, majd ha szépen ki lesz gazolva.

Finn dolgok

Kint vagyok mostmár majdnem egy hete Helsinkiben, és ma igazi lakomát csaptunk itten Essivel, akinél vagyok.
Igazi hagyományos finn kajákat csináltunk, oké, a salátát leszámítva.

Lazac. Egy hete eszem lazacot, de majdnem folyamatosan, isteni, és annyira egyszerű elkészíteni. A mai is annyi volt, hogy mosás, sózás, fűszerek (petrezselyem és rózsabors), sütő, 20 perc múlva kész. Közben ennyi idő alatt megfőztük hozzá a krumplit. Hozzáteszünk egy kis vajat, egy kis kermaviilit (ami valahol félúton helyezkedik el a joghurt és a tejföl között), és kész a hagyományos finn kaja. Csináltunk hozzá valami savanyúuborkás-mustáros szószt is, nagyon jó volt.

Aztán közben sütöttünk korvapuustit, meg almás-fahéjas pullát, ami a "nem túl szép, de nagyon finom" kategóriás sütémények közé sorolható. Recept itt, az almáshoz még kell almapüré.

Magyar Tolkien Társaság - 10. szülinapi torták

Múlt szombaton volt az MTT 10., azaz tizedik születésnapja!
Engem kértek meg, hogy süssem meg a tortát. Ennek nagyon örültem, bár személyes okokból annyira nem tudtam kiélvezni az elkészítését, meg nem is volt rá annyi időm, mint szerettem volna. Kicsit más, kicsit több díszítést terveztem. Marcipánnal burkoltam.
90 szelet.
Az alsó emelet gesztenyés, a felső csokis volt, valamint készült még egy kicsi, 8 szeletes laktóz- és gluténmentes torta, mert a társaságban vannak páran, akik ilyen étrendekre kényszerülnek.
Én sajnos nem tudtam ott lenni az ünneplésen, így a tortából sem ettem, de állítólag finom volt, meg elfogyott mind.

És egy nagyon jóleső megjegyzés: "Tied a kardom. Az utóbbi tíz évben torta nem ízlett ennyire."  Ennek nagyon örültem :)

Recepteket csak linkelek:
Kakaós piskóta (3x15 tojásból)
Csokikrém
Gesztenyekrém

A glutén- és laktózmnetes tortát azért leírom.


Hozzávalók:

6 tojásfehérje
25 dkg darált dió
10 dkg cukor

30 dkg laktózmentes vaj
3 dl laktózmentes tej
15 dkg étcsokoládé
5 dkg cukor
30 g vaníliás pudingpor

Az első három hozzávalóból piskótát készítek, kis kerek lapot kenek belőle, 170 fokon megsütöm.
A krém hozzávalóiból a szokásos módon aranykrémet készítek. Majd betöltöm, díszítem a tortát.

Virágos torta

Ismét egy ismerős anyuka lakózérzékeny kislányának sütöttem tortát, most is hasonlót szerett volna, mint tavaly. Azzal a különbséggel, hogy most sárga közepő, kis fehér virágokat szeretett volna. Sokat. Meg egy lovat :D Hát azt én most nem vállaltam be, végül meg kiderült, hogy lecserélte egy sünire (amit bevállaltam volna). Így jártam.
Mindesetre most a kislány is itt volt, amikor jöttek a tortáért, és látszott az arcán, hogy nagyon tetszik neki, és hát az nagyon jó érzés volt :)

A recept ugyanaz, mint a tavalyi. Szerintem ez a mostani sokkal jobban sikerült :)

Croissant több ízben

Kicsit el vagyok maradva a bejegyzésekkel, valahogy mindig elfelejtődik. Ezek a croissant-ok még Julcsi szülinapi bulijára (is, meg Tolkien Klubra is) készültek, tehát úgy egy hete.

Három féle ízben készítettem, sima csokis, csokis-levendulás az ínyencebbeknek, és egy kedves barátom "sugallatára" vaníliás :)


Hozzávalók:

1 kg liszt
60 dkg vaj/margarin
10 dkg porcukor
4 tojássárgája
40 g élesztő
5 dl tej

Csokis töltelékekhez:
10 dkg étcsoki
100% természetes levendula illóolaj
1,5 dl tejszín

Süthető vaníiliakrém:
2 dl tej
2 tojássárgája
30 g liszt
1/2 rúd vanília
50 g cukor


A készítés menetét most nem írnám le, mert már minden valahol ott van. A tészta itt, a krémfőzés itt, az összeállítás itt. A csokis töltelékek pedig annyiból állnak, hogy feldarabolom a csokit, felforralom a tejszínt, majd ráöntöm és simára keverem. Ketté osztom, és az egyik adagba 3-4 csepp illóolajat csöppentek. Vigyázzunk vele, mert ha túl sok megy bele, keserű lesz!
Amiknek a két vége csokis, az a sima csokis, a spinelt a levendulás, a sima pedig a vaníliés ízű.

Tipptopp halála

Julcsi 4 éves lett. (Ami azért belegondolva elég durva!) Mint tavaly, most is jó előre, legalább egy hónapja megrendelte, hogy milyen tortát szeretne. Ami amúgy tök jó, mert nem kell sokat filóznom rajta.

Szóval bejelentette a kisasszony, hogy Tipptopp-tortát szeretne (aki, ha valaki nem ismerné, Kippkopp "nője", ahogy a barátnőm leírta :D).

Igazából örültem neki, mert elég egyszerű, de mégis látványos tortának ígérkezett, és az is lett. 

A feje gesztenyés (legyünk stílusosak, ugye :P), a teste ribizlis-citromos, a kezei-lábai csokisok.

NAGYON morbid dolog felvágni egy ilyen tortát, én meg előre féltem a látványtól, amint szegény Tipptopp feje KETTÉHASAD, de gyerekek zökkenőmentesen vették az akadályt, nem hatotta meg őket, hogy kinyírtuk Tipptoppot. (Azt sem értettem soha, hogy valaki pl. hogyan tud felvágni egy olyan torát, amin ilyen nyomtatott ostyalap van egy gyerek fejével.)

Hozzávalók:

Ezt most csak így kilinkelgetve, egyszerűsítve írom, a hét végére nagyon elfogyott az energiám.

7 tojásból kakaós piskóta

2 tojásból piskóta

gesztenyekrém 3 dl tejből (recept ennél a tortánál)

Ribizlis-lemoncurd-ös tejszínhab, 2 dl tejszínből (mint itt; 2 marék ribizli, 1/2 ek lemoncurd)

csokikrém 2 dl tejből (mint a Focilabda esetében)

Először is elkészítem a krémeket.

A kakaós piskótából 3, a simából 1 vékony lapot sütök. A fóliával kibélelt 3 méretű szűrőbe applikálom őket, ollóval egyébként nagyon egyszerű, pontos és jó dolgozni ilyenkor, bár furán hangzik. Ezután egy réteg krém, egy régeg méretre vágott piskóta, ésatöbbi így tovább, míg a végére nem érünk a szűrőknek. A végtagokhoz ugyanazt a szűrőt használtam, mert nincs 4 egyforma méretűm. Minden elkészült darabot szűrőstűl (bőröstűl) beraktam a fagyasztóba 10-15 percre, utána már nyugodt szívvel fordítottam ki a kezeket-lábakat, és tettem a hűtőbe őket.

Minden elkészült részt a hűtőben kifagyasztjuk, nekem 1 napot álltak, mert így volt időm, de 3-4 óra is elegendő. 

Minden részt, miután kiszedtük a formából, kívültől vékonyan és viszonylag egyenletesen lekenjük a saját krémjével, majd még egy félóra-órára a hűtőbe költöztetjük őket.

Mikor megdermedt a krém, elsimítjuk, bevonjuk marcipánnal (én a barnát igyekeztem kicsit márványosra/faerezetűszerűre hagyni, hiszen a gesztenye is ilyen), kivágjuk-szúrjuk a szem-orr-száj-és egyéb tartozékokat, krémmel felragasztjuk majd nyakat, kéz- és lábszárakat gyurmázunk.

Tehát igazából egy elég egyszetű darabról van szó. Azt nem mondom, hogy 3 perc, de jó volt vele dolgzni (még jobb lett volna, ha közben nem alszom majdnem el.)

És egy kép az eredeti Tipptoppról (és Kippkoppról, egyébként Marék Veronika agyszüleményei, már ha ezt a kifejezést gyerekmesék esetében is szokás használni).

Kép innen.

Nászajándék

Tegnap Pécsett voltunk, esküvőn. Az unokatestvéremék házasodtak, és bár jó hosszú volt a program, azért szép volt és hangulatos.
Nászajándékbe készítettem nekik egy teáskészletet: kancsó, cukortartó, két csészealj és két csésze, a nevükkel feliratozva. Plusz egy doboz bonbon. 50 darab. Plusz ugye hozzá egy doboz.
Sokat nézelődtem különböző blogokon, ötleteket gyűjtve, aztán már annyit sikerült összegyűjtenem, hogy újabb proléma merült föl: válasszak ki közülük tizet.

Végülis sikerült, így készült bodzás, pezsgős-epres, gyöméres-lime-os, chilis-narancsos, orgonás, kávés-narancsos, sáfrányos-gyömbéres, csillagánizsos, levendulás és mentás.

Ezek közül több is Viannétól való, a recept kevésbé, inkább az ötlet, az ízvilág.

Most nem írok recepteket, majd lehet, hogy később majd pótlom, most jöjjenek inkább képek.