2012. július 29., vasárnap

Citromos desszert + torta



Ez a desszert még a múltkori citromtortából fennmaradt krémből készült, és a sisaktortához fel nem használt piskótalapokból. Kis gyümölcsös díszítéssel.





És tegnap készült egy újabb citromtorta, nagy a sikere.





2012. július 23., hétfő

Barlangász sisak



Egy barátnőm édesapja barlangász, az ő születésnapjára kérték ezt a tortát, egy citromos kíséretében.
Az ízesítés rám volt bízva, annyi volt a kérés, hogy a karbidlámpa legyen rajta, mert abba szeretnék tenni a gyertyát, hogy legyen piros, és nem kellenek rá lyukacsok, helyette név+évek száma.
Szerintem egy picit nyomi lett szegény, dehát evvan. Az ünnepelt feleségének tetszett.

Belül vaníliás-narancsos vajkrém van, szerintem nagyon finom lett, csináltam is a maradékból kis tányrdesszertkét.


Hozzávalók:

3 tojásból piskóta
30 dkg vaj
2 tojássárgája
3,3 dl tej
33 g vaníliás pudingpor
10 dkg cukor
2 ek porcukor
fél rúd vanília
1 narancs lereszelt héja
fél narancs leve



A krémet az itt leírt aranykrém leírás alapján elkészítem.
A piskótát a szokásos módon megsütöm, két vékony lapnak kikenve, és egy fóliával bélelt tésztaszűrőbe kezdem beleegyengetni, belerétegezni a krémmel.




A citromtorta ugyanaz, mint a múltkori, kivéve, hogy ez zselatinnal készült (20 g).



2012. július 15., vasárnap

Cukkini pakora



Igazából ebben a bejegyzésben nem a recept a lényeg.
Ebben a bejegyzésben az a lényeg, hogy ez a cukkini, illetve ezek a cukkinik a kép készülte előtt 1 órával még a cukkinibokron voltak.
És az a lényeg, hogy annyira jó érzés olyan ételt enni, amit magadnak termeltél meg. Amit nyomon követtél onnantól kezdve, hogy kivetted a magot a zacskóból. Én konkrétan emlékszem, hogyan és mikor (jó, nem dátum szerint) vetettem el, és hogy mennyire csodálkoztam, mikor hihetetlen gyorsan elkezdtek fejlődni, és alig egy hónap elteltével (ha volt annyi) már termett is rajta szedhető zöldség.
Azóta kilószámra szedjük, főleg, hogy vettem két patisszonpalántát, amik közül az egyikről kiderült, hogy cukkini, így most négy cukkinibokrom van. És mindegyik szép nagy. És mindegyik tele van virággal. Még mindig.

A pakorához egyébként kb fél cm széles karikákra vágtam két kisebb méretű cukkinit, megforgattam őket lisztben, mint a panírozás előtt szoktuk. Vagyis majdnem, mert ez most teljes őrlésű tönkölyliszt volt. A bundához egy tálba tettem egy bögre lisztet (szintén teljes őrlésű tönköly), hozzáadtam 1-1 kiskanálnyit a következő fűszerekből: római kömény, koriander, kurkuma, pirospaprika, plusz egy csipet hinget. Meg sót. Vízzel bekevertem, a sűrűsége valahol a palacsintatészta és a galuskatészta között félúton helyezkedett el. Aztán kisütöttem, és citromos rizzsel meg paradicsomcsatnival tálaltam.

Jó volt saját termést enni.

(Ez egyébként természetesen nem most fordul elő velem ebben az évben, meg úgy általában sem, csak eddig még posztig nem jutottam vele.)



2012. július 12., csütörtök

Almás-diós kalács, egy kis citromfűvel



Julcsi szokott diót törni, mikor fönt vagyunk a szüleimnél. Hétfőn sem volt ez másképp, viszont most senkinek nem engedte, hogy egyen abból, amit megtört. És ő sem evett belőle.
Merthogy az a dióskalácshoz lesz.
Kérdeztem tőle, hogy milyen diós kalácshoz...?
Így esett hát, hogy begyúrtam egy fél kiló lisztből kalácstésztát, mertha már a gyerek lelkes és alkotni akar, támogassuk benne :) Meg persze annyira nem volt ellenemre a dióskalács gondolata sem.
Aztán mikor megtört elég diót, Julcsi közölte, hogy bizony almát is kell belerakni.
És akkor már hozzágondoltam, hogy milyen jól illene ehhez egy kis citromfű, úgyis annyi nő a kertben.

Nagyon jó lett :)



Hozzávalók:
1/2 kg liszt
2,5 dl tej
6 dkg porcukor
25 g élesztő
7,5 dkg vaj
1 tojás, plusz 1 kenni
csipet só

bele 2 alma
1 csokor citromfű
3-4 dkg nagyon puha vaj
meg kb 10-15 dkg dió (nem mértem le, mennyit tört Julcsi)



A tészta hozzávalóiból sima tésztát gyúrok, kelesztem 20 percet, átgyúrom, majd kelesztem még 20 percet. Kb 4-5 mm vastagságú téglalapot nyúltok belőle, szétkenem rajta a puha vajat. Meg lehet szórni egy kis cukorral is, de szerintem elég édes volt anélkül is.
Rászórom az apróra vágott diót, kicsit belenyomkodom. A felaprított citromfűvet összekeverem a nagylyukon lereszelt almával, majd szétterítem ezt a tésztán úgy, hogy azon a felé, ami belül lesz, vastagabb legyen, ami legkívül lesz, ott meg ne legyen.
Feltekerem. Az alma valószínűleg oszlani fog, tehát így kerül némi oda is, ahová direkt nem tettünk.
A két végén levágom, és a rúdból egy kört formálok, már a tepsin. Kb 4 cm-ként félig beváom a tésztát, és így kelesztem még addig (napon), amíg a sütő bemelegszik. Lekenem tojással, majd 160-170 fokon sütöm vagy 30 percet, hogy tuti átsüljön belül is.





2012. július 9., hétfő

Sajtos masni és szezámos kocka



Ismét hajtogattam, és ismét jó volt :)
Nagyon szeretek hajtogatni, és nagyon szeretem, amikor szép leveles is lesz sütés után.
Hát ez most nagyon jó leveles lett.



Hozzávalók:
25 dkg liszt (fele finom, fele rétes)
25 dkg vaj
1,25 dl víz
1/2 kk ecet
1 csipet só

kenni tojás
szórni só, szezámmag és reszelt sajt

22,5 dkg vajból lapos négyzetet formázok (én fólia közt szoktam, egy sodrófa segítségével), majd hűtőbe teszem fél-egy órára.
A liszthez hozzáadom a sót, a maradék vajat elmorzsolom benne. A vízhez keverem az ecetet, hozzáadom a liszthez, sima tésztát gyúrok belőle. Keresztbe bevágom, hagyom állni fél órát szobahőmérsékleten, letakarva.

Mikor a vaj is és a tészta is jó, csinálok egy ilyet:



Ez abból áll, hogy az átgyúratlan tésztából nyújtok négy levelet, de középen vastagon hagyom, majd erre helyezem a vajat.
Átellenesen a vajra hajtogatom a leveleket, mindig lesöprögetve a lisztet.
Kinyújtom, nem túl nagyra, ne vékonyodjon el nagyon a vajréteg, csinálok egy szimpla hajtást, majd nyújtom mégegyszer,  és csinálok egy dupla hajtást (hajtásokról itt bővebben).
Ezután következik fél óra pihenő a hűtőben, majd egy szimpla hajtás, egy dupla hajtás, és ismét fél óra hűtő.
Mikor ezzel is megvagyok, kb. 2-2,5 mm-sre nyújtom a tésztát. Lekenem tojással, és megszórom sóval. Elfelezem.
Az egyik felét egy az egyben egy sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, leszórom szezámmaggal, és 2,5x2,5 cm-s négyzetekre vágom. Nem kell elhúzogatni egymástól őket, nem fognak összenőni. Mehetnek a sütőbe, 210 fokra. Kb. 8-10 perc alatt meg is sülnek.
Közben a másik felét megszórom reszelt sajttal, a sodrófával rápréselem kicsit, majd megfordítom az egészet, hogy a sajtos fél legyen alul. 1,5x4 cm-s szeletekre vágom, majd mindegyiket megcsavarva egy sütőpapírral felszerelt tepsire sorakoztatom. Ez is 210 fokon sül, kb. 10 percet.
Mivel először sütöttem abban a sütőben, amivel most dolgoztam, a szezámos kocka kicsit fura lett, ki kell még tapasztalnom. De a masnik már jól átsültek, kívül-belül.




2012. július 5., csütörtök

Veteményes



Már jó régen jelentkeztem veteményezős poszttal, most íme, itt van.
Szépen nő minden, a saláta ideje lejárt, a spenótot is kiszedtem a zöldborsóval egyetemben, szabadulgatnak föl az ágyások. A répa és a petrezselyem ki sem kelt, sajnos. Ellenben annyi saláta lett, hogy még eladni is sikerült belőle egy kevéskét (sokat).
Ez egyébként azért vicces, mert tavaly úsztam a répában, ellenben egy fej saláta kelt csak ki.
Ez a kép a salikról még másfél hónapja készült. A többi kép újabb.




Cukkini nagyon sok lesz, sőt, van, főleg, hogy még a Corvinuson vettem anno két patisszonpalántát, és az egyikről kiderült, hogy cukkini. Szóval nem 3, hanem 4 tő cukkinim van, éljen. Patisszon már termett három szép nagy.
És a chili is szépen érik be. Paradicsom van tengernyi, csak még zöldek, de egy paprikát már tudtam szedni. És sajnos a 6 paprikatőből csak 3 maradt meg, mint ahogy a 4 padlizsánból is csak 2. Feleződnek. A sütőtök pedig elkezdte a térhódítását, már megmutatja, hogy jól tettem, hogy a veteményes 1/8-ad részét meghagytam csak neki. És lassan zöldbabot is lehetne szedni, de nem fogok, mert majd fejteni szeretném.



A gaz meg baromi nagy, éppen küzdök vele, de tegnap meg ma a nagy részét megtisztítottam.
Legközelebb hozok képet az egészről együtt, majd ha szépen ki lesz gazolva.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...