Narancsos trüffeltorta

Ezt a tortát (vagy mondjam inkább, hogy ezt a három tortát?) egy ismerősöm kérte a nagymamája 100-adik!!! születésnapjára. A lényeg az volt, hogy egy 100-ast formáljon, na meg az íz: narancsos trüffel. Felmerült a csokibevonat lehetősége is, de elvetettük, mert szerintem annyira nem is illett volna hozzá, meg úgy unalmasabb a kinézete is. Kb. 20-22 szeletes lett a torta.

A kép az valami borzalmas lett, sehogy sem akart normálisan beleférni, aztán végülis valahogy sikerült hátulról-fölülről fotózni, úgyhogy úgy néz ki, mintha épp csúszna le a pultról, de ez van :)

Hozzávalók:

14 tojásból kakaós piskóta

9 dl tejszín

80 dkg étcsoki

(opcionálisan 5 dkg cukor, ha nem elég édes a csokitól)

3 nagy narancs

10 dkg vaj

A krémmel úgy kell számolni, hogy egy éjszakát kell kb. hűteni, tehát én ezt előző este készítettem el. Marha bonyolult: felforraljuk a tejszínt, közben 2 narancsot nagyon alaposan megmosunk és lereszeljük a hétjukat apró lyukú reszelőn, majd késsal még apróbbra vágjuk. Az összetördelt csokival (nálam csokipasztilla...) egy nagy tálba tesszük, majd leforrázzuk a tejszínnel, és addig keverjük, amíg fel nem olvad a csoki. Beleolvasztjuk a vajat is. Másnap, mikor kihűlt, egy órára visszavesszük szobahőre, majd kicsit kihabosítjuk habverővel.

A piskótát én úgy sütöttem, hogy a sütőpapír hátuljára felrajzoltam a számokat, és úgy kentem lapokat, számonként négyet. Így kevés piskóta veszett kárba (illetve nem kárba, mert a gyerekek ilyenkor mindig lecsapnak rá, természetesen mnég azelőtt, hogy befejeztem volna magát a sütést :D). Mikor kihűltek a lapok, élesre vágom a széleket, egymáshoz igazítom a számokat.

A krémet jó vékonyan kentem a lapok közé, mert ez azért mégiscsak egy elég tömény valami. Kívülről is körbekentem krémmel, majd gyártottam csokiforgácsot, és kidekoráltam vele a torát, valamint a harmadik narancsot is felhasználtam dekorációs célokra.

Egykébként a héten átestünk életünk első mentőzésén. Julcsit kellett bevinni, van egy 3 cm-s vágás a fején, nekiesett a fal élének. Szerencésre nem tört be a feje, csak varrni.. illetve ragasztani kellett.